Golarits Imre

Golarits Imre hívő családban nőtt fel, amelyben természetes volt a templomba járás, a közös családi ima, a maga részéről pedig a ministrálás. Hite kezdettől szilárd volt, sokat beszélgetett róla másokkal, emiatt kellemetlenségekkel is találkozott. Az őt ért viszontagságok során azonban sohasem az volt a kérdés, hogy helytálljon-e hitéért, hanem az, hogy miképpen tudná jobb belátásra bírni embertársát. Imaéletében ma is igen fontosnak tartja a rendszeres engesztelő imát.

1960-ban nősült meg, a hatvanas években költözött Pasarétre. Feleségével, Piroskával lelkiekben is egymásra találtak: együtt járták a hit útját, eleinte ketten, majd egymás után született négy fiukkal együtt szeretetben, a plébánia szolgálatában.

A '70-es években szakmai ismereteire támaszkodva egy barátjával műszaki szeretetszolgálatot alapított, ami azt jelentette, hogy a rászorulóknak készséggel siettek segítségére, ha otthonukban meghibásodás történt. Lelkiismeretességüknek és készségüknek csakhamar híre ment, így egyre többen kérték közreműködésüket. Imre azután már nem csak az elromlott eszközöket javította, hanem pillanatnyi lelki társa is lett annak, aki hívta. Jó szívvel és segítőkészen hallgatta meg ezeket az embereket. Ő maga ezt lelki karbantartásnak nevezte. Erről a kezdeményezéséről később azt mondta: "Érdekes, szép, változatos és hiányt pótló munka volt ez. Én pedig mindig szerettem dolgozni, szívesen megcsináltam, amit kértek tőlem. Szemem előtt pedig az lebegett és lebeg, hogy a mennybe jussak, és ne üres kézzel kerüljek oda."

Az évtizedek során Imre egyre közelebb került a ferences életeszményhez. A '80-as évek végétől kezdődően templomi katekézisek során ismerte meg a ferences lelkiséget. Amikor pedig már újra lehetett alapítani a háború után feloszlatott Ferences Világi Rendet, alapító tagja lett feleségével együtt a pasaréti világi rendi közösségnek.

Életútjának elismerésében azon családfők előtt is tisztelegni szeretnénk, akik a rendszerváltozás előtti évtizedekben őrizték és ápolták családjukban a vallásosság erényét, felfigyeltek azokra a lehetőségekre, amelyeken keresztül megéreztethették embertársaikkal az Úrral megélt közösség jótettekben gyümölcsöző örömét.